Védjegy

A vállalkozás, valamint terméke, szolgáltatása megkülönböztetésére szolgáló megjelölés védjegyként nyerhet jogi oltalmat. A védjegy tehát a vállalkozások, termékek és szolgáltatások azonosítására, egyben a versenytársaktól való megkülönböztetésre, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi eszköz. 

A védjegy a jogosult számára komoly gazdasági értéket képvisel, a gazdasági versenyben számottevő előnyt jelent. Ezért is fontos, hogy a vállalkozás az általa használt megjelölés(ek) védjegyoltalom alá helyezéséről megfelelő időben gondoskodjon. 

Kinek van szüksége védjegyre?

Ma már szinte minden vállalkozásnak fontos a védjegyoltalom megszerzése arra a névre, illetve megjelölésre vonatkozóan, amivel a forgalomban lévő terméke, illetve szolgáltatása a piacon megjelenik. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden „márka” elnevezést megillet a védjegyoltalom, a lajstromozási eljárás során több akadály is felmerülhet, ami miatt egy adott megjelölés nem kaphat védelmet. Ezért is tanácsos a bejelentés elkészítéséhez jogi szakértő, védjegyekkel foglalkozó ügyvéd segítségét igénybe venni, aki a később felmerülő komplikációk elkerülése végett még a bejelentés benyújtása előtt felhívhatja a figyelmet a bejelentéssel kapcsolatos esetleges akadályokra.

Az egyik tipikus probléma, amikor elindul a vállalkozás egy bizonyos elnevezés és megjelölés használatával, és egy-két éven belül komoly ismertségre tesz szert. A sikert látva azonos piacon mások is megjelennek hasonló névvel vagy megjelöléssel. Ebben az esetben – védjegyoltalom hiányában – az eredeti vállalkozó nem tud fellépni a később indult vállalkozásokkal szemben. 

A másik, szintén gyakran előforduló eset, amikor a kezdeti sikereket követően, már egy márkanév bevezetése és használatának megkezdése után dönti el egy vállalkozó, hogy védjegyoltalmat szeretne szerezni. Ez azonban problémás lehet, mert például valamely feltétlen vagy viszonylagos kizáró ok fennállása miatt a megjelölés a védjegyoltalmat mégsem kaphatja meg (pl. leíró jellegű a megjelölés, vagy hasonlít más oltalom alatt álló védjegyre, amelynek jogosultja felszólal a bejelentése ellen stb.). Ilyenkor a probléma az, hogy a vállalkozó rengeteg pénzt, időt és energiát fektettett egy olyan „márka” felépítésébe, amiről utóbb derül ki, hogy az nem kaphat védjegyoltalmat. Ebben a helyzetben az érintett termék vagy szolgáltatás szinte „szabad prédává” válik, és csak idő kérdése, amíg a versenytársak itt is megjelennek.

A fentiek miatt tehát mindenképpen javasoljuk, hogy a piacra lépéssel egyidőben intézkedjünk a védjegybejelentés elindításáról is.

Ügyvédi megbízás a védjegyekkel kapcsolatos eljárásokban

A védjegybejelentés elkészítése és benyújtása ügyvédi feladat, az erre vonatkozó megbízás az ügyvédi irodával kötendő ügyvédi megbízási szerződés, valamint az ügyre vonatkozó ügyvédi meghatalmazás aláírásával jön létre. A védjegybejelentés benyújtása az ügyvédi meghatalmazás alapján az ügyvédi iroda által történik meg, amelynek folyományaképpen az érintett védjegyhivatallal (SZTNH, WIPO, EUIPO) a kommunikáció az ügyvédi iroda útján történik. 

Vagyis alapvetően minden iratot az érintett hivataltól az ügyvédi iroda kap meg, és továbbítja az ügyfélhez. Szintén az ügyvédi iroda tartja nyilván a hivatalok által megszabott határidőket, figyelmezteti ügyfeleit a határidőkre, illetve bizonyos teendőkre, amelyeket az ügyben, ügyekben esetlegesen el kell végezni.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a védjegyekkel kapcsolatos tanácsadás, a védjegyekkel kapcsolatos eljárásokban való képviselet ellátása mindenekelőtt jogi tanácsadásnak minősül. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. szerint jogi tanácsadási szolgáltatást ügyvéd láthat el. 

Ilyen jellegű megbízás szándéka esetén ezért nagyon fontos meggyőződni arról, hogy akit megbízunk, az ténylegesen ügyvéd, vagyis jogi tanácsadásra feljogosított szakértő legyen. Ahogy ma már gyakorlatilag minden területen, az iparjogvédelmi, védjegyjogi tanácsadás területén is megjelentek a magukat „szakértőnek” kikiáltó olyan „tanácsadók”, akik azonban – állításukkal ellentétben – jogi tanácsadásra, illetve a fent említett hivatalok előtti eljárásokban jogi képviselet ellátására ténylegesen nem jogosultak. Ilyen „szakértő” megbízása esetén a megbízó könnyen pórul járhat, mert a nem szakszerű jogi tanácsadás alapján könnyen előfordulhat, hogy a védjegybejelentési eljárás sikertelen lesz, vagyis az eljárás nem a védjegyoltalom megszerzésével, hanem a védjegybejelentés az érintett hivatal általi elutasításával fog zárulni. 

A védjegyjogi tanácsadó kiválasztásánál tehát fokozott figyelemmel kell eljárni. Az ügyfél fejében a „vészcsengő”-nek legalább akkor meg kell szólalnia, amikor az úgynevezett „tanácsadó” azt ajánlja megbízójának, hogy a védjegybejelentést ő készíti el, de azt az ügyfél nevében, akár erre vonatkozóan egy külön email címet létrehozva ő maga nyújtsa be. Ebben az esetben kérdésként rögtön felmerül, hogy az ún. „tanácsadó” miért nem a saját nevében, meghatalmazás alapján nyújtja be a kérelmet, ahogy az a fentiekben leírtaknak megfelelően, tényleges jogi tanácsadás esetén magától értetődő.

Megtévesztő fizetési felszólítások védjegybejelentésekkel kapcsolatban

Sajnálatos módon ma már az is általános gyakorlat, hogy a védjegybejelentések bejelentőit különböző cégek megtévesztő, számlának kinéző, kéretlen levelekkel keresik meg. Ezen levelek közös jellemzője, hogy a mellékletük, illetve maga a levél első látásra úgy tűnik, mintha ténylegesen az egyik védjegyhivatal állította volna ki és mintha ténylegesen a benyújtott védjegybejelentéssel kapcsolatos, hivatali díjra vonatkozó számla lenne. 

Ezen leveleket tipikusan a védjegybejelentőnek küldik meg postai úton, a megadott jogi képviselő – amennyiben van ilyen – kikerülésével. Ezen megkeresésekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy ezek kivétel nélkül megtévesztő, csalárd jellegű fizetési felszólítások, megkeresések, amelyek csak első látásra tűnnek úgy, mintha azok ténylegesen egy hivataltól származnának. Az „apróbetűs részt” átnézve és megvizsgálva azonban rögtön kiderül, hogy ezek ténylegesen nem hivatali díjak, illetve az azok megfizetésére vonatkozó felhívások, hanem ilyen-olyan, néha egyáltalán nem is létező adatbázisokban való feltüntetésre vonatkozó olyan ajánlatok, amelyek ajánlat mivolta elsőre egyáltalán nem egyértelmű. Hiszen pont az a cél, hogy a levél hivatali díjnak tűnjön, s ezáltal annak „azonnali” befizetésére ösztönözze a védjegybejelentés bejelentőjét! 

Ezen fizetési felszólításoknak természetesen nem szabad eleget tenni! Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a jogi képviselő szerepét ebben a tekintetben sem. Egy megbízott jogi képviselőnek a fizetendő hivatali díjakkal kapcsolatban megfelelően tájékoztatnia kell az ügyfelét, az ilyen megkeresésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul jeleznie kell ügyfelének a megkeresés csalárd mivoltát. 

A fentiek figyelembevétele nélkül könnyen előfordulhat, hogy a védjegybejelentés jogosultja olyan díjakat fizet meg, amelyek megfizetésére ténylegesen semmi szükség nem lett volna. Akinek az általa megbízott jogi képviselő azonban kifejezetten nem hívja fel a figyelmét arra, hogy ezeket a leveleket – nem véletlenül – csak a bejelentőnek küldik meg, az könnyen a fent említett helyzetbe kerülhet. 

Védjegykutatás

A védjegykutatás célja annak felderítése, hogy vannak-e korábban bejegyzett, ugyanolyan vagy hasonló védjegyek, amelyek a lajstromozás akadályai lehetnek, illetve lehetnek-e esetleg abszolút kizáró okok. A kutatást megelőzően mindenkor pontosítandó a lajstromozni kívánt áruk/szolgáltatások jegyzéke. Irodánk a védjegybejelentés megtétele előtt védjegykutatás elvégzését mindenképpen javasolja, de természetesen ez nem kötelező.

Magyar védjegybejelentés esetén a kutatás tárgyai a korábbi nemzeti, vagy Magyarországon érvényes nemzetközi védjegyek és védjegybejelentések, továbbá az európai uniós védjegyek és védjegybejelentések.

Európai uniós védjegybejelentés előtt az esetleges korábbi magyar nemzeti és Magyarországon érvényes nemzetközi védjegyek, illetve védjegybejelentések, valamint az összes többi 27 európai uniós tagállam nemzeti védjegyei illetve az ott érvényes nemzetközi védjegyek és védjegybejelentések, továbbá a korábbi európai uniós védjegyek és védjegybejelentések jelentik a kutatás tárgyát.

Nemzetközi kiterjesztés esetén külön díj ellenében egyedi országokra is kérhető kutatás, amelyet az adott országban lévő partnerirodáknál tudunk megrendelni. Bizonyos országok tekintetében ügyvédi irodánk is vállalja, hogy az esetleges korábbi védjegyekre vagy védjegybejelentésekre végez tájékoztató jellegű kutatást, ennek eredménye azonban semmiképpen nem tekinthető jogi állásfoglalásnak vagy az adott ország védjegyjoga tekintetében tett jogi állásfoglalásnak.

Miből lehet védjegy?

Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, ideértve az áru vagy a csomagolás formáját is. Továbbá védjegyként lajstromozható ezek kombinációja, ha megkülönböztetésre alkalmas és lajstromozásával szemben kizáró ok nem áll fenn.

Fontos újdonság, hogy mind a magyar nemzeti védjegyek, mint pedig az európai uniós védjegyek tekintetében megszüntetésre került a fizikai ábrázolhatóság követelménye. Ennek megfelelően lehetőség van pl. mozgókép védjegy elektronikus formában történő benyújtására, vagyis a korábbiaktól eltérően nincs szükség egy mozdulatsor egyenkénti, képenkénti benyújtására. Hasonlóképpen, hangvédjegy esetén nem szükséges a kotta mellékelése, elegendő a megfelelő formátumban elkészített hangfájl benyújtása.

Egy megjelölés, amely betűkaraktereket is tartalmaz mind szó-, mind pedig ábrás védjegyként lajstromozásra kerülhet. A lajstromozást megelőzően érdemes átgondolni, hogy szükség van-e ugyanazon szóösszetétel szóvédjegyként és ábrás védjegyként történő lajstromoztatására is. Egy védjegycsalád alapja általában egy szóvédjegy, kiegészítve egy olyan ábrás védjeggyel, amelyben a szóelem mint domináns elem visszaköszön.

A védjegy lajstromozásának területi hatálya

Amennyiben a megjelölést a jogosult csak Magyarországon tervezi használni, a megjelölést Magyarországra kiterjedő hatállyal érdemes lajstromoztatni. A lajstromozást végző hivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (www.sztnh.gov.hu, továbbiakban: SZTNH).

Amennyiben a megjelölést a jogosult az Európai Unió meghatározott országaiban, vagy teljes területén használni kívánja, az Európai Unió e célból létrejött hivatalához, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (European Union Intellectual Property Office, www.euipo.europa.eu, továbbiakban angol rövidítéssel: EUIPO) benyújtott kérelemmel az Európai Unió valamennyi tagországára kiterjedő védjegyoltalom igényelhető, amelynek neve európai uniós védjegy. Nemzetközi bejelentés esetén pedig az ún. Madridi Rendszer keretén belül lehet nemzetközi védjegybejelentési kérelmet benyújtani.

Fontos újdonság, hogy mind a magyar nemzeti védjegyek, mint pedig az európai uniós védjegyek tekintetében megszüntetésre került a fizikai ábrázolhatóság követelménye. Ennek megfelelően lehetőség van pl. mozgókép védjegy elektronikus formában történő benyújtására, vagyis a korábbiaktól eltérően nincs szükség egy mozdulatsor egyenkénti, képenkénti benyújtására. Hasonlóképpen, hangvédjegy esetén nem szükséges a kotta mellékelése, elegendő a megfelelő formátumban elkészített hangfájl benyújtása.

Egy megjelölés, amely betűkaraktereket is tartalmaz mind szó-, mind pedig ábrás védjegyként lajstromozásra kerülhet. A lajstromozást megelőzően érdemes átgondolni, hogy szükség van-e ugyanazon szóösszetétel szóvédjegyként és ábrás védjegyként történő lajstromoztatására is. Egy védjegycsalád alapja általában egy szóvédjegy, kiegészítve egy olyan ábrás védjeggyel, amelyben a szóelem mint domináns elem visszaköszön.

Magyar nemzeti védjegy, védjegybejelentési eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt

  • Az így megszerezhető védjegyoltalom időtartama: 10 év, a benyújtás napjától számítva, csak Magyarországra terjed ki. A védjegyoltalom 10 évenként megújítható.

 

  • A védjegybejelentési eljárás két fő részre oszlik: az eljárás első részében az SZTNH megvizsgálja, hogy a bejelentés az abszolút kizárási okok egyikébe nem ütközik-e (pl.: leíró a védjegy, megkülönböztetésre nem alkalmas, megtévesztő stb.), illetve, hogy az áruk és szolgáltatások listája (az ún. klasszifikáció) rendben van-e. Ha az SZTNH szerint abszolút kizárási ok áll fenn, akkor az SZTNH egy úgynevezett nyilatkozatra felhívó végzést küld, amelyre a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy álláspontja szerint a megjelölés miért alkalmas a lajstromozásra. Ha a bejelentés abszolút elutasítási okba nem ütközik, akkor a védjegybejelentés meghirdetésre kerül az SZTNH közlönyében. A meghirdetés időpontjától számított 3 hónapon belül bármely harmadik személy, aki úgy gondolja, hogy a bejelentéssel azonos, vagy hasonló korábbi védjegye (nemzeti, európai uniós illetve Magyarországra kiterjedő nemzetközi védjegye vagy védjegybejelentése) van, ugyanolyan vagy hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában (illetve bizonyos esetekben különböző áruk és szolgáltatások vonatkozásában), a bejelentés ellen az ún. felszólalási eljárás keretében felléphet (ezek az ún. relatív elutasítási okok). Amennyiben ez bekövetkezik és valaki fellép a bejelentés ellen, a felek felváltva érvelhetnek az SZTNH előtt, hogy a bejelentés, illetve a korábbi védjegy összetéveszthető-e vagy sem. Az eljárás végén az SZTNH döntésével vagy elutasítja a felszólalást, illetve, amennyiben úgy gondolja, hogy a megjelölések összetéveszthetőek, részben vagy egészben elutasítja a védjegybejelentést. A határozat bíróság előtt megtámadható.

 

  • Abszolút vagy relatív elutasítási okok felmerülése esetén további jogi költségek merülhetnek fel, amelyek mértéke előre nehezen megjósolható.

 

  • Kiemelten fontos a klasszifikáció, vagyis az oltalmazni kívánt áruk és szolgáltatások pontos körének meghatározása. Fontos, hogy magát a klasszifikációt a védjegyjogi tanácsadás keretében mindenkor ügyvédi irodánk készíti fel, az ügyfél feladata az érintett termékkör vagy szolgáltatási kör meghatározása, nem pedig a konkrét szövegezés elkészítése. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az áruk és szolgáltatások körének meghatározásánál nemcsak a jelenlegi helyzetet kell figyelembe venni, hanem végig kell gondolni azt is, hogy mik a vállalkozás tervei a jövőre nézve, vagyis, hogy mik a tervek, irányok két-három, esetleg négy-öt év múlva. Ugyanis a védjegybejegyzési eljárás sajátosságaiból adódóan nincs arra lehetőség, hogy egy már bejegyzett védjegyet kiegészítsünk! Egy benyújtott védjegybejelentés, egy már bejegyzett védjegy hatóköre adott – ezt később nem lehet bővíteni, csak szűkíteni. Ha később mégis bővítésre, kiegészítésre lenne szükség, ezt csak új védjegybejelentés benyújtásával lehet orvosolni, amelynek újra a teljes védjegybejelentési eljáráson keresztül kell mennie – annak minden veszélyével és kockázatával, s ráadásul úgy, hogy a hivatali díjat erre vonatkozóan külön – újra – meg kell fizetni.

 

  • Magyar nemzeti védjegy esetén a lajstromozási díjak lajstromozni kívánt megjelöléseként:
  1. egy áru- vagy szolgáltatási osztályra 60.000,- Ft,
  2. két áru- vagy szolgáltatási osztályra 80.000,- Ft,
  3. három áru- vagy szolgáltatási osztályra 110.000,- Ft,
  4. négy áru- vagy szolgáltatási osztályra 150.000,- Ft,
  5. több áru- vagy szolgáltatási osztály esetén minden további osztálynál, osztályonként további 40.000,- Ft a díj. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a díj megfizetése nem jelenti automatikusan azt, hogy az SZTNH a megjelölést védjegyként be is fogja jegyezni. Ahogy a fentiekben részleteztük, a lajstromozás több tényezőtől is függ és az eljárás hosszabb ideig, akár évekig is eltarthat.

  • Gyorsított eljárás esetén eljárási díjként a fentiek szerint kiszámítandó díj kétszerese, különleges gyorsított eljárás esetén pedig a két és félszerese fizetendő.

 

  • Az alapeljárás, ha nem merül fel semmilyen probléma, kb. 6-9 hónapig tart. A gyorsított eljárás kb. 4-4,5 hónapig, míg a különlegesen gyorsított eljárás kb. 1 hónapig tart. Ezek a határidők természetesen nem az SZTNH által vállalt határidők, pusztán az általunk tapasztaltakat tükrözik. A különleges gyorsított eljárás hátránya, hogy ugyan az SZTNH a meghirdetéssel egyidejűleg lajstromozza a védjegyet (kb. 1 hónapon belül), de ha ezt követően lép fel ellene valaki felszólalással, akkor a bejegyzés visszavonásra kerül és a védjegy újra „nem lajstromozott” állapotba kerül.

Védjegyjogi tanácsadás

Védjegyekkel kapcsolatban irodánk az alábbi ügytípusokban nyújt tanácsadást, illetve lát el jogi képviseletet:

    • védjegymentorálás kezdő vállalkozásoknak;
  •  
    • védjegykutatás a tervezett megjelölésre vonatkozóan;

    • tanácsadás a védjegy típusának meghatározásával (szóvédjegy, figuratív védjegy, színvédjegy, háromdimenziós védjegy, jelmondat stb.) kapcsolatban;

    • tanácsadás a védjegy megjelenési formájával (szóvédjegy vagy figuratív védjegy, domináns elemek szerepe, leíró és nem leíró jellegű szóelemek keverése stb.) kapcsolatban;

    • tanácsadás a védjegybejelentésben az áruk és szolgáltatások jegyzékének meghatározásával kapcsolatban;

    • védjegybejelentés elkészítése, elektronikus úton történő benyújtása;

    • feltétlen kizáró okok felmerülése esetén a nyilatkozat elkészítése, tanácsadás az áruk és szolgáltatások jegyzékének esetleges korlátozásával kapcsolatban;

    • megszerzett megkülönböztető képesség igazolása;

    • felszólalási eljárás esetén jogi képviselet ellátása; korábbi védjegyek vizsgálata, korábbi használat és nem használat kérdésének vizsgálata, jó hírű korábbi védjegyek felmerülése esetén a bizonyítékok típusával, a bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos tanácsadás;

    • törlési eljárás, illetve használat elmulasztásával kapcsolatos eljárásban jogi képviselet ellátása, a korábbi védjegyek vizsgálata, a bizonyítékok típusával, a bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos tanácsadás.
error: Védett tartalom!