Közel 10 évig tartott a Messi védjegy bejegyzése. Milyen kérdéseket vet fel a precedensértékű eset és mit tanulhat belőle az, aki védjegyet szeretne?
Messit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, mindenki ismeri őt, mint világhírű futballista. Azonban az elmúlt hónapokban nemcsak labdarúgótehetsége miatt került be a sajtóhírekbe.
A focista még 2011 augusztusában adott be védjegybejelentést az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO), hogy EU védjegyként oltalom alá helyezze az alább látható ’MESSI’ ábrás megjelölést, többek között ruházati termékekre, cipőkre, illetve torna- és sportszerekre. 2011 novemberében a J.M.-E.V.E HIJOS S.R.L. nevű spanyol cég felszólalást nyújtott be az EU védjegybejelentés lajstromozásával szemben, összetéveszthetőségre hivatkozva az általuk birtokolt ’MASSI’ szóvédjegy tekintetében, mely többek között ruházati cikkekre, cipőkre, kerékpáros sisakokra, valamint védőruházatra és kesztyűkre terjed ki.
A Messi által benyújtott megjelölés, a majdani védjegy így nézett ki:
Messi védjegy
Az EU védjegybejelentéstől az Európai Bíróságig
2013-ban az EUIPO, az uniós védjegyek lajstromozását végző hivatal helyt adott a spanyol cég által benyújtott felszólalásnak, összetéveszthetőségre hivatkozva, amely döntést az EUIPO Fellebbezési Tanácsa is helybenhagyott. Ezt követően Messi az Európai Törvényszékhez fordult, hogy az EUIPO által hozott másodfokú döntést hatályon kívül helyezzék. 2018 áprilisában a Törvényszék így is tett, arra hivatkozva, hogy a futballista jóhírneve semlegesíti a két megjelölés közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóságokat és kizár mindennemű összetéveszthetőséget. Azonban a történet nem ért véget ennyivel, további fellebbezés folytán az ügy végül a legmagasabb bírói fórum, az Európai Bíróság elé került, amely 2020 szeptemberében hozott ítéletet az ügyben.
Az ítélet lényegesebb pontjai
Az Európai Bíróság ítéletében megállapította, hogy a ’MASSI’ és ’MESSI’ megjelölések között nincsen összetéveszthetőség az alábbi szempontok alapján:
– az Európai Bíróság szerint az EUIPO hibásan érvelt akkor, amikor kizárólag az érintett közönség egy jelentős részének észlelésére hagyatkozott az összetéveszthetőség fennállásának kizárása érdekében.
– A Bíróság arra is rámutatott, hogy hasonlóan, mint a korábbi védjegy jóhírneve esetén, a nevét védjegyként lajstromozni kérő személy esetleges közismertsége egyike azon releváns tényezőknek, amelyet az összetéveszthetőség értékelésénél figyelembe kell venni. Ez azért is fontos, mivel a közismertség hatással lehet a megjelölés érintett közönség általi észlelésére.
– A Bíróság továbbá kiemelte, hogy Messi közismertségének kérdése már az EUIPO előtti jogvitának is tárgya volt, ezért az Európai Törvényszék helyesen állapította meg, hogy mivel a Messi név ismertsége közismert tényt képez, és mivel ez a tény már az EUIPO előtt folyó jogvita során is rendelkezésükre állt (vagyis Messi már akkor is világhírű volt), ezen tényt az EUIPO-nak figyelembe kellett volna vennie döntése meghozatalakor.
– Végezetül a Bíróság megerősítette, hogy a Törvényszék helyesen alkalmazta a Ruiz-Picasso és társai kontra OHIM ítéletből eredő ítélkezési gyakorlatot, illetve ez alapján megfelelően állapította meg, hogy az érintett közönség a MASSI és a MESSI megjelöléseket fogalmilag eltérően fogja észlelni.
Az ítélet hatása a jövőre nézve
A Bíróság ítélete Messi ügyében nemcsak azt állapította meg, hogy az eredeti megjelölés jelentése fontos a fogalmi hasonlóság, valamint az összetéveszthetőség megállapításakor, hanem azt is, hogy a lajstromozni kívánt megjelölés jelentése és a jogosult ismertsége, világhíre is befolyásoló tényező, amennyiben az egy nagyon ismert személynevet érint, melynek egyértelmű jelentéstartalma van az érintett közönség számára. Ez az ítélet tehát új perspektívába helyezi a fogalmi hasonlóság vizsgálatát közismert, jóhírű személyek esetében.
Az üggyel kapcsolatban pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy annak tárgya nem a Messi név mint védjegy jóhírnevének megítélése volt, hiszen a védjegy jóhírűségére Messi csak az EU védjegye bejegyzése után, egy általa, más ellen indított felszólalási eljárásban hivatkozhat majd. A „jóhírűség” fogalmát a jelen ítéletben magára a bejelentő személyére vonatkoztatta az Európai Bíróság, nem pedig a névből származó árujelzőre, vagyis magára a védjegyre.
Azonban az ítélet felveti azt a kérdést, hogy mégis mennyire kell közismertnek, híresnek, vagy akár világhírűnek lennie valakinek ahhoz, hogy erre az ismertségre tudjon hivatkozni az összetéveszthetőség kizárása tekintetében? Messi ismertsége, világhíre kétségtelen tény, amely bőven túlszárnyalja Európa határait is. Azonban, Messi csak egy van, így valamiféle sztenderdet mégis meg kellene tudni állapítani a közismertség mértékéhez. További kérdés, hogy egy védjegybejelentés bejelentőjének, aki közismertségre, világhírre hivatkozik, elég csak hivatkoznia erre, mint jól ismert tényre, vagy pedig esetleg be is kellene bizonyítania a felszólalási eljárás során? Tehát, a fő kérdés továbbra is az, hogy hol az ismertség, a világhír határa? Csak a focistáknál maradva, ha Messi OK, akkor Cristiano Ronaldo is OK? De pl. Benzema vagy De Jong már (még) nem?
Vagyis megállapíthatjuk, hogy az Európai Bíróság ebben az ítéletében ugyan elvi éllel eldöntött valamit, ugyanakkor maga a döntés olyan további kérdéseket vetett fel, amelyek megválaszolására a következő hasonló ügyig valószínleg várnunk kell.
Mindenesetre az EUIPO fellebbezési tanácsa, a fentiek miatt hozzá visszautalt ügyben 2021 februárjában már a bírósági ítéletnek megfelelő döntést hozott és megállapította, hogy az összetéveszthetőség hiányában a 2011-ben indult eljárásban megjelölt megjelölés európai uniós védjegyként lajstromozható.
Készítette: Sahin-Tóth Sarolta